A Nikaa Photography – WallDecor alkotói, Németh Hajna és Hanna, anya és lánya, 2007 óta dolgoznak együtt, ez idő alatt a fényképezés számos területén bizonyítottak már. Egyedi látásmódjuk, stílusuk a portré fotográfia különféle ágaiban rangot szerzett a Nikaa névnek. Képeikből számos könyv és lemezillusztráció született, világszerte is híressé téve alkotóikat. Legújabb tervük, hogy a természet apró, olykor láthatatlan szépségeivel feldíszítsék az otthonok, várók, hotelszobák és irodák kopár falfelületeit. Ezért jött létre a Nikaa Photography -WallDecor, ahol Hajna többnyire a „festő”, Hanna pedig az éles szemű „galéria tulajdonos” szerepét tölti be. Persze semmi sincs kőbe vésve, a szerepek alkalomadtán felcserélődhetnek, egy dolog azonban garantált: a ragyogó képek, amik bármilyen kongó teret képesek megtölteni élettel.
Filozófiánk
“Kertet gondozni annyi, mint hinni a holnapban.” Audrey Hepburn
A modern embernek elveszett a kertje. Fotóinkkal azonban új kertet teremtünk, egyfajta lehetőséget arra, hogy az ember újra bekapcsolódjon a természet cseppet sem monoton, ugyanakkor tökéletes lüktetésébe.
Személyes gondolatok
Hajna
A fotózás számomra olyan, mint, amilyen Aliznak lehetett belépni csodaországba. A fotó a tárgy legapróbb részletét is kiemeli, ami szinte meglep, mikor meglátom, hogy létezik. A természetkép – ha csak egy másodpercre is – képes lecsendesíteni azt, aki nézi, ez idő alatt segít hátrahagyni valamennyit abból a zavartságból, amit a világ gerjeszt bennünk. Az utóbbi pár száz évben eltávolodtunk a természettől, belevetettük magunkat a sürgő városok monoton szürkeségébe, de a visszatérés vágya ott él bennünk. Ha figyelmesek vagyunk, akkor az életünk színtereiben újra helyet adhatunk a növényeknek, az erdőknek és a fáknak. Igazából szükségünk is van rá, hogy valahogyan, akár képeken keresztül újra felvegyük a természet ritmusát, hisz’ végső soron ugyanazok az energiák mozgatnak bennünket is, mint a körülöttünk lévő világot. Gyerekként a szüleim révén rendkívüli kapcsolatom volt a természettel. Apukámmal, aki erdőmérnökként dolgozott állandóan a szabadban voltunk, édesanyám pedig, akárhová mentünk mindenhol csodaszép kertet varázsolt körénk. Gyakran feküdtem a fűben és néztem ezt a meseszerű makrovilágot, talán ekkor szerettem bele végleg a természet rejtett szépségeibe.
Hanna
Életünket többnyire zárt terekben, falak között töltjük, házakat húzunk fel magunk köré, üvegek és betongerendák mögé rejtőzve dolgozunk, és időközben egyre távolabb kerülünk attól a környezettől, amibe eredendően beleszülettünk. A természetképek segítségével azonban megbonthatjuk ezeket a falakat, általuk kinyílik a tér, és egy újfajta kapcsolat alakul ki ember és természet között. Nekem az a legfontosabb, hogy az emberek számára újra elérhető közelségbe hozzam a természet páratlan szépségét.